Bizonyos gyakorlatok nehezen mennek, sőt, többet nem is sikerül megcsinálni? Minden nap eszedbe jut, hogy milyen jó lenne elmenni egy masszázsra? Nem is gondolnád, de sok esetben a nyújtás a megoldás, írom is, hogy miért.
Sok edzőterem kapcsán látom, és hallom is az új csatlakozó sporttársaktól, hogy az egy órás edzésbe a bemelegítés és nyújtás is beletartozik. De milyen jó, hogy a CrossGenesisben mindenre van idő. Nem kell összecsapni a bemelegítést, és csoportos edzésen ténylegesen egy óra, személyi edzésen pedig másfél óra tiszta idő jut a sportolásra. De miért is lassítsunk egy kicsit, és fordítsunk időt a nyújtásra?
Streching, azaz nyújtás
Ahhoz, hogy testünk kiegyensúlyozott legyen, rugalmasságra van szüksége. A vázizomzat és az ízületek akkor vannak összhangban egymással, ha a hajlékonyságunkat is fejlesztjük. A stretching, azaz a nyújtás és a feszítés együttese, különböző izom, ín és szalag nyújtási technikáinak összefoglaló neve.
A nyújtás fajtái
A statikus stretching során az izmot maximálisan nyújtott állapotba visszük, amit tartunk is 10-60 másodpercig. Ennél a passzív módszernél egy társ vagy eszköz is a segítségünkre lehet. A dinamikus nyújtásnál több ízületet kapcsolunk össze, és folyamatos a mozgás. A hajlékonyságot és erőt egyszerre fejleszti, ezért sok sportágban használják. A mozdulatokat lendület nélkül végezzük, hogy a sérülést elkerüljük, és tovább fokozzuk az ízületi mozgástartományt és az izomerőt.
Amiben segíthet a nyújtás
A mellkas és a vállöv nyújtó gyakorlataival javíthatunk a tartáshibánkon, vagy éppen segít megőrizni a helyes testtartást. Megvédi a testet a húzódásoktól, szakadásoktól és különböző sérülésektől, sőt, gyorsítja az edzés utáni regenerációt. Nem csak a nyújtás hat a légzésre, hanem fordítva is. A gyakorlatok közbeni helyes légzés ellazítja a testet, csökkenti a belső feszültséget, nyugtalanságot, és fejleszti a koncentrációs képességet. A nyújtásnak köszönhetően az izmok, inak, kötőszövetek rugalmasak maradnak, a rugalmas izomzat pedig jobban terhelhető, nagyobb erőkifejtésre képes.
Továbbá az izomcsoportok gazdaságosabb működéséhez is vezet, hiszen gyorsabban tud ellazulni, megnyúlni, így kevesebb az energia ráfordítás. Ha nyújtunk, a mozgástartományunk stagnál, de helyes kivitelezés és rendszeresség esetén természetesen nő is, aminek köszönhetően például egy guggolásos gyakorlatnál is eredményesebbek lehetünk. Nem biztos, hogy gondolnánk, de ilyenkor fejlődik az izmok feletti kontroll is. Egyoldalú vagy hiányos megterhelésnél kiegyenlítő hatása is van. Végül az sem elhanyagolható, hogy megelőzi az időskori degeneratív funkcióvesztést.
Ha nem nyújtunk, baj lesz
A feszes izmok az ízületi mozgást korlátozzák. A hanyag testtartás, az előreesett vállak idővel megrövidítik az izmokat, végül megmerevítik az ízületeket is. Nyújtás nélkül az izmok megrövidülnek, csökken a rugalmasságuk, így kevésbé lesz az izomzat terhelhető, ami csökkenő teljesítményt eredményez. Mindemellett az egyre rosszabb eredményeket az egyre kisebb mozgástartomány is okozhatja.
Figyeljünk a légzésünkre
A szapora légzés a sietség, a nyugtalanság és a kiegyensúlyozatlanság jele, ebben segít a helyes légzéstechnika. A mély belégzés, főként a mély lassú kilégzés segíti elő a test ellazulását. Oldja a mellkas merevségét, ezáltal utat nyit a természetes légzésnek. A helyes mellkasi légzés szükséges feltétele, hogy a vállöv és a mellkas ízületei szabadon mozoghassanak. Sok stretching gyakorlat extrém módon tágítja, vagy nyomja össze a mellkast, így tüdőnk kapacitása is növekedhet.
Aranyszabályok
A mozdulatok közben lélegezzünk ki, a megtartott pozícióban pedig lélegezzünk lassan, természetesen, ne tartsuk vissza a lélegzetet. Ha a felvett pozíció meggátol a helyes légzéstechnikában, csökkentsük a nyújtás mértékét. A nyújtó gyakorlatok során törekedjünk arra, hogy soha ne érezzünk fájdalmat nyújtás alatt, csak a feszülő érzés kialakulásáig végezzük a gyakorlatokat.